Vas megye - Dozmat

Kövek és oklevelek mellett Dozmat szorgalmas népe téli estéken ősi szokásokról, mesékről és legendákról emlékezett. A gazdag hagyatékból két szellemi örökség is maradt, amelyek országos és Európa hírűvé avatják a falut.
A pogány kori szellemi kultúra nyomai keresztény elemekkel keveredve a néphagyományokban fennmaradnak. E kultúra egyik jellegzetes hagyománya a DOZMATI REGÖLÉS, amely ősi köszöntő játékként karácsony másnapjához, Szent István első vértanú ünnepéhez kapcsolódik. A legények házról házra járva bőséget kívánó énekkel köszöntik a ház lakóit, s összeregülik a lányokat és legényeket.
A szájhagyomány mellett a nép megőrizte az írott anyagot is. Latin szövege miatt nem értékelte különösebben, de az írás, a betű tisztelete nem engedte pusztulni az ősi írást. Egy kódexről van szó, amely tudományos értékénél fogva felbecsülhetetlen. A XIV. századból származó kódex ALGEDIUS ROMANUS: De regimine princípium című jogtudományi műve az első és eddig egyetlen Magyarországon talált példány, amelyet már a középkorban is használtak. 1972-ben találták Dozmaton és DOZMATI KÓDEX néven őrzik az Országos Széchenyi Könyvtárban ezt a kéziratritkaságot.
A Muzsla-forrás dombján, a temető közepén áll a templom. A község rendezősége középkori települést tételez fel, az Egyházasdozmat pedig a korai feljegyzésekben az Árpád-kor egyházszervezésére utal. A templom körüli épületek bizonyítják, hogy a falu nemzetségi szállásterület volt. A mai templomban megtalálhatjuk az ősi építményt. Első írásos emlékünk idején, 1453-ban már állt a Szent György plébániatemplom. A templom fala római kori sírköveket rejt, az alap római villa maradványaira épülhetett. Erre utal a fekvése, amely kissé eltér a kelet-nyugati iránytól és a rómaiak villáinak kedvelt tájolását követi. A templom 1690-ben leégett. 1707-ben barokk stílusban átépítették, s ez jellemzi ma is. Egyhajós, a szentély nyolcszögletű, tornya a nyugati oldalon helyezkedik el a bejárattal együtt. Alatta kripta van. Egyes stíluselemek a jáki Benedek rend építési stíluskapcsolatára utalnak, mások a cisztercita rend építési hatását jelzik. A templom berendezési tárgyai a történelem folyamán cserélődtek. Legértékesebb, ritkaságszámba menő értéke a XIV. század eleji "Mária a Gyermekkel" szobor. A Madonna a felhőkből emelkedik ki, félholdon áll, hosszú haja a hátára hull. Az ábrázolás ikonográfiai gyökere részben a magyar mitológia Napasszonya. A Napasszony a döghalállal pusztító sárkánytól menti meg a fiát, és sugaraival elpusztítja a betegséget. A gazdag főoltár, a két mellékoltár és a szószék is a barokk időket idézi. Ugyancsak barokk stílusú az id. Dorfmeister István alkotta Szent György kép is. Jelenleg két harangja van a templomnak. Az évszázadok során háborúk, tűzvészek, reformáció, az idő pusztította, de Dozmat lakossága mindig újjáépítette. 1936-ban festette ki Steffek Albin. A háború után szinte romos állapotban volt. A templom megmentésére a huszonnegyedik óra utolsó perceiben került sor. Felújítása 1993 óta széleskörű lakossági összefogással napjainkban is folyik.