Vas megye - földrajza
 

Vas megye az ország nyugati részén, a Nyugat-Dunántúlon helyezkedik el. Területe 3337 négyzetkilométer, ezzel Komárom-Esztergom és Nógrád megye után az ország legkisebb megyéje. Itt található Magyarország legnyugatibb pontja, Felsőszölnök. A megyeszékhely Budapesttől 240, Bécstől, Pozsonytól és Zágrábtól 150-150, Ljubljanától 180, míg Graztól 130 km távolságra van. Határos nyugaton Ausztriával (Burgenland), délnyugaton Szlovéniával, délen Zala, keleten Veszprém és északon Győr-Moson-Sopron megyével.
A megye relatív földrajzi helyzete a vasfüggöny lebontása, a gazdasági és politikai rendszerváltás óta nagyon felértékelődött, s így a megye egyre inkább a nyugat-pannon táj, a Nyugat-Dunántúl központjaként hazánk egyik legfontosabb nyugati kapujaként jellemezhető. Kapcsolatai – melyek a több évszázados történelmi tradíciók miatt sokoldalúak és mélyek Ausztriával és Szlovéniával – napjainkban egyre intenzívebbé válnak, különösen Burgenland tartománnyal. Ezt leginkább a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, a kölcsönös idegenforgalom, a kulturális és civil kapcsolatok, az Interreg II-PHARE CBC együttműködések és a körvonalazódó Graz-Maribor-Zalaegerszeg-Szombathely potenciális eurégió bizonyítja. Ausztriával öt közúti és egy vasúti, Szlovéniával két közúti határátkelő köti össze, amely a közeljövőben a bajánsenyei vasúti és a pinkamindszenti közúti határátkelőhellyel bővül. 1998 szeptemberében Burgenland, Győr-Moson-Sopron és Vas megye létrehozta a Nyugat-Pannon Eurégiót.
 

A Nyugat-Dunántúlon egyre jobban körvonalazódik a regionális együttműködés Győr-Moson-Sopron és Zala megyével. Ezt erősíti az 1997 májusában létrejött Dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanács, melynek keretében a három megye bővíti és erősíti kapcsolatait elsősorban a területfejlesztés, a PHARE CBC, a regionális infrastruktúrák és kommunális beruházások és a gazdaság terén.
Vas megye természeti adottságai alapján Magyarország egyik legváltozatosabb területe. Nyugati része középhegység, ez a nyugat-magyarországi peremvidék, két középtájjal a Magyar Előalpokkal és az Alpokaljával. A megye délnyugati területe a Dunántúli-dombság része, annak középtája – a Zalai dombság – található itt. A megye területének közel fele síkság, a Kisalföld része három középtájjal: Kemeneshát, Sopron-Vasi síkság és a Marcal-medence.
Nyugati fekvéséből s az atlanti hatások erőteljesebb érvényesüléséből fakadóan Vas megye éghajlata kicsit hűvösebb, de kiegyenlítettebb, mint hazánké általában. Az évi középhőmérséklet 8,5-9 oC, kevés a napsütéses órák száma (1750-1800), a csapadék általában 600-700 mm, de a Kőszegi-hegységben eléri a 800-900 mm-t. A szubalpin klíma a tiszta, jó minőségű levegővel a turizmus fontos vonzereje.
Vas megye felszín alatti és feletti vizekben gazdag. Felszíni vizeinek vízgyűjtője a Rába folyó, amely elsősorban az Alpokalja vízfolyásait (Pinka, Sorok, Perint, Gyöngyös, Répce) gyűjti össze. Az Őrségben ered a Zala, mely a megye déli területeinek vízgyűjtője. Sok apró, zömmel mesterséges tó található a megyében (Szajki-, Vadása-, bajánsenyei-, máriaújfalui-, döröskei-, gersekaráti- stb.), melyek a pihenni, a horgászni vágyóknak a fő célterületei.

A megye természetes növényzete és állatvilága sok helyen –különösen az egykori határsáv mentén – háborítatlan körülmények között található, s benne keverednek a pannon és az alpi flóra és fauna elemei. A megye legjelentősebb természeti értékei a terület élővilágának biogeográfiai jellegét meghatározó boreo-alpin flóra és formaelemeket magukba foglaló erdő- és gyeptársulások. A megye területének 27 %-át borító erdők változatos és színpompás növényvilága jó életlehetőségeket biztosít a vadak számára.
A megye nem túl gazdag iparilag hasznosítható ásványkincsekben. Legnagyobb értéket a főleg alkáli-karbonátos termál-, ill. gyógyvíz képviseli, amely alapját képezi a gyógy- és termálturizmusnak, s a további fejlesztéseknek. Nagy a jelentősége a természetes széndioxidnak, a folyami kavicsnak és homoknak, a talkumnak, a zöldpalának.