Bozsok - története

A 420 fő körüli kisközség határában őskori kőeszközöket, magában a faluban római villa maradványait találták meg. A település felett húzódó völgyből indult a Savariát ellátó vízvezeték egyik ága. Az első írásbeli említése 1279-ből való, Villa Bosuk néven. Ekkor Szent Vid várához tartozott, a Németújváriak fennhatósága alatt, akik később Rohonchoz kapcsolták és a 15. század elejéig birtokolták. 1405-ben a Garaiak kapták meg. 1445-ben III. Frigyes foglalta el. Rohonc visszafoglalása után Mátyás adományozta hűséges hívének, Tárnok Péter királyi kincstartónak, aki Bornemissza Jánosnak adta tovább. Az ő halála után a Sibrik-család kapta királyi adományként, de az 1538-ban Szalónak és Rohonc tulajdonába jutott Batthyány-család is igényt tartott rá. Ők azonban csak 1616-17-ben tudták megvásárolni a falu egy részét és az egyik kastélyt.
A falut az 1532-es török támadás teljesen elpusztította, így horvátokat telepítettek be. Ők, bár sokáig őrizték nyelvüket, a 19. század második felére magyarrá lettek. 1552-ben Sibrik Gergely két részre osztotta birtokait. Mindkét ági örökösei lakóhelyet építettek maguknak a faluban. Az idősebbik ágé lett a ma is látható kastély. Erről sokáig azt állították, hogy Mátyás király vadászkastélya volt. A talán Árpád-kori alapokra épített 3 részes nemesi lakóházból - melyet 1554-ben említenek először - csak 1614-ben építettek, a török portyázók elleni védekezés miatt, erődített várkastélyt. 1702-ben korszerűsítették, majd 1815-ben nyerte el mai alakját. A Sibrik-család 1906-ban adta el Végh Gyulának, az Iparművészeti Múzeum későbbi főigazgatójának, aki igazi szerelmese volt a kastélynak és a környéknek is. 1959-ben végezték el műemléki felújítását, amikor Vas Megye Tanácsa üdülőházává alakították át. Ma Sibrik Kastélyszálló néven várja a vendégeket.
A település neve többféle változatban is szerepel a régi írásokban: Bozuk, Bozok, Bosok. Eredetének tisztázására két megoldás is létezik: a török Bozuk személynévből és a szláv Bozsok szóból.
A település lakossága ma is őrzi néphagyományait, mint a lucázás, farsangolás, vagy a betlehemezés. Közismert vallásosságuk. Nagy hagyománya van a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. A település érdekessége, hogy nem csupán a lakóknak, hanem a házaknak is van nevük (a régi tulajdonosaikról), így Bozsokon mindenkinek két neve van: egy családi neve és egy házneve. A házak számozása is egyedi, hiszen a Rákóczi Ferenc utca számozása elkezdődik a Fő-szegen (település északi részén), végigfut a Keleti-szeren (keleti oldalon), majd Ó-szegen (település déli része) visszafordul és a Nyugati-szeren fut vissza. Ma sok házban fogadnak vendégeket a falusi turizmus keretében a vendégszerető bozsoki lakosok. A nyári utcán gyakran válogathatunk a becsületkasszával árusított helyi termékek közül (gyümölcs, zöldség, virág, stb).